Mennyi koffein van egy csésze kávéban? Adatok, és mitől szór ennyire

• csapvízzel készült, főzött kávé: 40 mg/100 g
• éttermi eszpresszó: 212 mg/100 g
• koffeinmentes, főzött kávé: 1 mg/100 g

Az USDA a főzött kávé tételéhez lábjegyzetet is fűz: az érték a gyorséttermi és az otthon főzött kávét egyaránt magában foglalja. Vagyis már ez a 40 mg is összevont átlag, nem egyetlen főzési mód mérése.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2015-ös, koffeinről szóló tudományos véleménye literenként dolgozik, és a beviteli becsléshez ezeket az átlagértékeket használta: kávéital 445 mg/L, eszpresszó 1340 mg/L, cappuccino 273 mg/L, azonnal oldódó (instant) kávé 445 mg/L, koffeinmentes és koffeinmentes jellegű italok 21 mg/L.

Egy dolog már itt látszik: az USDA eszpresszóértéke literre átszámolva 2120 mg, ami magasabb, mint az EFSA által használt 1340 mg/L átlag. Nem hibáznak. Két különböző mintavételről beszélnek, és az eszpresszó éppen az a kategória, ahol a legnagyobb a szórás.

Adag és koncentráció: két különböző kérdés

A „mennyi koffein van benne” kérdés valójában kettő. Mennyire tömény az ital, és mennyit iszol belőle.

Az EFSA literenkénti értékeiből számolva egy 30 ml-es eszpresszó nagyjából 40 mg koffeint hordoz, egy 250 ml-es bögre filterkávé viszont körülbelül 111 mg-ot. Az eszpresszó jóval töményebb, az adag mégis a filterkávé javára billenti a mérleget. Ez a számítás a mi aritmetikánk a forrás átlagértékeiből, nem az EFSA külön közölt adata — de pontosan ezért érdemes elvégezni: a „duplán erős” eszpresszó és a „gyenge” bögrekávé a hétköznapi beszédben a koncentrációra utal, a szervezetbe kerülő mennyiség viszont az adaggal skálázódik.

Ugyanez fordítva is igaz. Egy 40 ml-es hosszabb eszpresszó ugyanabból az átlagból már 54 mg, két ilyen adag pedig egy közepes bögre filterkávé környékén jár. A tejes italok is ezen a logikán mozognak: a 273 mg/L-es cappuccino-átlagból egy 200 ml-es adag nagyjából 55 mg. A tej nem tünteti el a koffeint, csak megnöveli a térfogatot, amiben elosztjuk.

Miért szór ennyire: a tartományok, nem az átlagok

Az átlagérték a legfélrevezetőbb szám ebben a témában. Az EFSA táblázata az átlagok mellett a forrásvizsgálatok tartományait is közli, és ezek a tartományok mondják el az igazságot:

• kávéital: Waizenegger és munkatársai mérésében 30–1780 mg/L, Heckman és munkatársainál 450–882 mg/L, a Mayo Clinic összeállításában 114–840 mg/L, az ANSES adataiban 175–1244 mg/L
• eszpresszó: 1058–3175 mg/L, 1320–2475 mg/L, illetve 250–2140 mg/L a három hivatkozott forrásban
• instant kávé: 80–500 mg/L Waizenegger méréseiben

A kávéital alsó és felső mért értéke között tehát közel hatvanszoros a különbség. Érdemes tudni, mi van az átlagok mögött: az EFSA a beviteli becsléshez egy brit felmérés adatait használta, amely 400 tea- és kávéminta koffeinkoncentrációját rögzítette — filterkávét, automatából vett kávét, eszpresszót és instantot, otthon készítve, munkahelyen készítve és kiskereskedelmi forgalomból vásárolva —, és emellé egy korábbi, 162 mintás brit vizsgálat analitikai adatait vette figyelembe. Ennyi mintavétel után is ekkora a tartomány. Nem a mérés pontatlan: maga a termék ilyen változatos.

Az okot az EFSA ki is mondja: a koffeinkoncentráció „a gyártási folyamattól, a felhasznált babtípustól és az elkészítés módjától” függ, és hozzáteszi, hogy az egyéni választások miatt a fogyasztók a becslésben használt átlagnál alacsonyabb vagy magasabb koffeintartalmú italokat is ihatnak.

Magyarul: a „csésze kávé” nem mértékegység. Az adagolás, az őrlés finomsága, a víz hőmérséklete, az átfolyási idő és a kávé fajtája mind mozgatja a végeredményt, és ezek együtt tartományt adnak, nem pontot.

Arabica és robusta: a különbség már a nyers babban ott van

A két kereskedelmi faj koffeintartalma nem hasonló. A nyers kávé összetételét összefoglaló táblázatok szerint az arabica szárazanyagra vetítve 0,8–1,4% koffeint tartalmaz, a robusta 1,7–4,0%-ot — vagyis a robusta felső értéke az arabica alsó értékének többszöröse, és a robusta szórása is nagyobb.

A két faj rokonsága sem mellékes. A 2024-es, Nature Genetics-ben közölt genomvizsgálat szerint az arabica a robusta (Coffea canephora) és a Coffea eugenioides ősének természetes kereszteződéséből származó allotetraploid faj, és a világ kávétermékeinek nagyjából 60%-a arabicából készül.

A polcon ez így csapódik le: a keverék összetétele — mennyi benne a robusta — sokszor többet mozdít a koffeinen, mint az, hogy filterrel vagy kotyogóssal készíted el. A zacskón feltüntetett arány ezért nem csak ízkérdés.

Instant, koffeinmentes, és amiről nincs hivatalos szám

Az instant kávé nem eleve gyengébb: az EFSA a beviteli becslésben ugyanazt a 445 mg/L átlagot használta rá, mint a főzött kávéra, miközben a mért tartomány 80 és 500 mg/L között mozgott. A különbséget itt szinte teljesen az adagolás okozza, vagyis hogy mennyi port teszel a bögrébe.

A koffeinmentes kávé nem koffeinmentes a szó szoros értelmében. Az USDA szerint 1 mg/100 g, az EFSA beviteli becslésében 21 mg/L — kevés, de nem nulla.

És egy hiány, amit érdemes kimondani: a kotyogósra (moka pot) nem találtunk hivatalos referenciaértéket sem az USDA FoodData Centralban, sem az EFSA 2015-ös véleményének táblázatában. A kotyogós az adagolása és a nyomása alapján a filter és az eszpresszó között helyezkedik el, de ezt itt következtetésként írjuk le, nem mért adatként.

Hol ér véget ez a lap

Ez a cikk adatokat rendez össze, és itt meg is áll. Nem mondjuk meg, hogy neked mennyi koffein a sok, nem adunk napi keretet, és nem állítunk semmit arról, hogy a kávé mit tesz a szervezeteddel. Nem is tehetjük: ez orvosi kérdés, nem szerkesztőségi.

Az EFSA hivatkozott dokumentuma önmagában is a koffein biztonságosságának értékeléséről szól, és tartalmaz referenciaértékeket. Ha ez érdekel, olvasd el az eredetit, és a személyes helyzetedről a kezelőorvosoddal beszélj. A táblázatokból számolt milligrammok arra jók, hogy összehasonlítsd az italokat egymással, nem arra, hogy önmagadról döntést hozz.

Ha innen tovább mennél

Ha a koffein különbsége felkeltette az érdeklődésedet a két faj iránt, a következő olvasnivaló az ízt és az árat is hozzáteszi: arabica vagy robusta — mi a különbség ízben, koffeinben és árban. Ha pedig az adag és a töménység viszonyát a saját csészédben szeretnéd kézbe venni, a kávé–víz arány kalkulátor pontosan azt a változót állítja, amelyik ebben a cikkben a legtöbbet mozgatta.