Rovat
Cikkek
15 közölt tartalom
-
Cikk Mit jelent a specialty kávé? A 80 pontos határ és az SCA-pontozás A zacskón látott 84 vagy 87 pont egy 2004-es kóstolólapról jön, amelyen 80 pont volt a specialty határa. Megmutatjuk, mit mért ez a szám, mit nem, és mi változott 2024-ben, amikor az SCA új rendszerre váltott.
-
Cikk Bourbon, Typica, Geisha, Catimor: mit jelent a fajta neve a kávészacskón? A kávé is fajtákból áll, mint az alma. Honnan jön a Bourbon és a Typica, miért lett sztár a Geisha, mit jelent a Catimor vagy a „heirloom” felirat, és mennyit érdemes adni a fajtanévre.
-
Cikk Hogyan lesz a kávéból koffeinmentes? Oldószer, szén-dioxid és víz a zacskó mögött Diklórmetán, cukornádas etil-acetát, Swiss Water vagy szuperkritikus szén-dioxid: így vonják ki a koffeint a zöld kávéból, ennyi maradhat benne, és ezt engedi az uniós szabályozás.
-
Cikk Mit árul el a kávészacskó? Így olvasd a címkét, mielőtt a kosárba teszed Mi kötelező a kávé csomagolásán, és mit tesz rá a pörkölő a saját döntéséből? Megnevezés, dátumok, magasság, fajta, ízjegyek és pontszám: mit jelentenek, és mennyire hihetsz nekik.
-
Cikk Október 1., a kávé nemzetközi napja: idén először ENSZ-nap. Ki termeli a kávédat? Az ENSZ 2026 márciusában hivatalossá tette a kávé nemzetközi napját. Friss FAO-, ENSZ- és USDA-adatokkal megmutatjuk, honnan jön a világ kávéja, hány család él belőle, és hol keletkezik az értéke.
-
Cikk Kenyai kávé: honnan jön a feketeribizli, és mit jelent az AA a zacskón? Élénk savasság, feketeribizli, néha boros jegyek: pörkölők leírásai, a World Coffee Research fajtaadatai és a kenyai feldolgozás alapján megmutatjuk, mire számíthatsz, és miért nem minőségi jel az AA.
-
Cikk Milyen vízből főzz kávét? Keménység, lúgosság, csapvíz, szűrőkancsó, ásványvíz A budapesti csapvíz kalciumkeménysége nagyjából háromszorosa annak, amit az SCA kávéhoz javasol. Megmutatjuk, mit jelent a keménység és a lúgosság, és hogyan olvasd a vízmű adatait meg az ásványvizes címkét.
-
Cikk Mosott, natúr vagy honey? Ezt jelenti a feldolgozás a kávészacskón A washed, natural és honey szó azt mondja meg, mi történt a kávécseresznyével szedés után. Megmutatjuk, mit jelent ez az ízben, és miért nem szabvány a honey színe.
-
Cikk Hogyan jutott el a kávé Etiópiából a magyar konyhákig? Etióp erdőktől a jemeni ültetvényeken és az oszmán kereskedelmen át a pesti kávéházig és a konyhai kotyogósig — évszámokkal, levéltári adatokkal és szabadalmi rekordokkal. A legendákat legendaként jelöljük.
-
Cikk Mennyi koffein van egy csésze kávéban? Adatok, és mitől szór ennyire Hivatalos referenciaértékek az USDA és az EFSA adatbázisából, plusz a legfontosabb, amit ritkán mondanak ki: ugyanaz a szó, hogy „egy csésze kávé”, a mérésekben hatvanszoros különbséget takar. Adag és koncentráció, arabica és robusta, filter, eszpresszó és instant.
-
Cikk Meddig friss a kávé? Pörkölési dátum, szelep, tárolás A zacskón kétféle dátum lehet, és csak az egyik szól az ízről. Végigmegyünk azon, mit jelent a pörkölési dátum a minőségmegőrzési idő mellett, mit csinál az egyirányú szelep, és mit mértek a kutatók a tárolásról — a fagyasztóval együtt.
-
Cikk Világos, közepes vagy sötét pörkölés: nem erősségi skála A pörkölés az ízirányt, az arány a töménységet, a faj és az elkészítés a koffeint is alakítja. Az „erős” szó helyett nevezd meg, melyiket keresed.
-
Cikk Egy csésze Brazília: mitől lesz csokoládés, diós és kerek? A klasszikus brazil profil nem ígéret minden tételre. A natural és pulped natural feldolgozás, a termőtáj és a pörkölés együtt adja a gyakori diós-kakaós kerekséget.
-
Cikk Mit jelent, hogy egy kávé gyümölcsös? Ízek és illatok teljesen kezdőknek A barack és a citrus többnyire nem összetevő, hanem érzékszervi hasonlat. Négy kapaszkodóval közelebb kerülhetsz ahhoz, amit a csészében érzel.